A Századvég folyóirat 1985-ben indult útjára, és az 1994-es átszervezés eredményeként vált rendszeresen megjelenő kiadvánnyá.

Akkori főszerkesztője, Pethő Sándor és a vele dolgozó szerkesztők a folyóirattal tudományágakon átívelő szemléletnek akartak teret adni, mellyel jobban, több perspektívából közelíthetünk a sokrétegű valóság megismeréséhez, megértéséhez. Bár azóta többször változott a főszerkesztő személye és a szerkesztőség összetétele, ez a célkitűzés mindvégig megmaradt. Ennek megfelelően ma is annak szánjuk a Századvég folyóiratot, aminek az előttünk járók is: olyan kiadványnak, amelyben különböző tudományterületek képviselői számot adhatnak kutatásaik eredményéről, és párbeszédet folytathatnak egy-egy kérdés vagy problémakör megismerési módjairól, értelmezési lehetőségeiről és annak helyéről a nemzeti közösség és az európai kultúra életében; reményeink szerint ezáltal is segítve a magyar humán- és kultúratudományok integritását, de közben elismerve és megőrizve azok sokszínűségét.

Szerkesztőink

Gallai Sándor
Főszerkesztő, politológus
Gyorgyovich Miklós
Szociológus
Kiss Réka
Történész
Máthé Áron
Történész
Megadja Gábor
Eszmetörténész
Pap Milán
Politológus
Pillók Péter
Szociológus
Ványi Éva
Politológus
Veszelszki Ágnes
Nyelvész

Korábbi szerkesztőink

Balázs Zoltán
Bárány Anzelm
Bódy Zsombor
Cieger András
Csite András
Demeter Tamás
Fellegi Tamás
G. Fodor Gábor
Gyekiczki András
Gyurgyák János
Huoranszki Ferenc
Kapitány Balázs
Kerékgyártó Béla
Körösényi András
Körösényi András
Kovács M. Mária
Kövér György
Kövér László
Kövér Szilárd
Liptay Gabriella
Mándi Tibor
Máté János
Orbán Viktor
Pethő Sándor
Pócza Kálmán
Ruzsa Ágnes
S. Király Béla
Sághi Gábor
Spéder Zsolt
Stumpf István
Stumpf István
Szalai Ákos
Szilágyi Márton
Szűcs Zoltán Gábor
Tóth István György
Varga Tamás
Wéber Attila
Zuh Deodáth

A publikálási és a peer review folyamat leírása

A folyamatok sorrendjét és idővonalát a folyóirat-munkafolyamatot ábrázoló melléklet tartalmazza. Az ezekhez a munkafolyamatokhoz tartozó feladatok alapvetően a szerkesztőbizottság és a kiadó között oszlanak meg, a következő megosztásban.

A) A Szerkesztőbizottság feladatkörei:

  • döntést hoz a lapszámok tartalmáról (kb. egy évre előre)
  • meghatározza az egyes lapszámok felelős szerkesztőit (rotációban a jelenlegi szerkesztőség tagjai kétévente egyszer szerkesztenek egy számot)
  • folyamatosan gyűjti a Műhely rovatba szánt írásokat és megosztja a szerkesztőbizottsággal
  • javaslatot tesz a lektorok személyére, illetve az egyes tanulmányokat prezentáló szerkesztőbizottsági tagok informálisan felveszik a kapcsolatot a lektorokkal
  • a tagok vétójoggal rendelkeznek a lektorálási folyamat elindítása előtt, lektorálás után – pozitív lektori vélemény esetén – a tanulmány biztosan megjelenik (legrosszabb esetben egy későbbi szám Műhely rovatában kap majd helyet)
  • a recenziókért egyetlen szerkesztőbizottsági tag felel. Ő tartja a kapcsolatot a recenziószerzőkkel is, neki kell gondoskodnia arról, hogy az előkészületben lévő számokra legyen megfelelő számű recenzió, amelyet a szerkesztőbizottság is jóváhagyott.

B) A Kiadó feladatkörei:

  • felveszi és tartja a kapcsolatot a feladatra kijelölt (és azt vállaló) lektorokkal és tanulmányszerzőkkel 
  • szerződéskötések kezelése 
  • a cikkek lektorálásnál az anonimitás biztosítása 
  • angol nyelvű részek fordításának, lektorálásának kezelése 
  • cserehirdetések kezelése 
  • nyilvántartás vezetése a munkafolyamatok állásáról, határidők betartatása a lektorok és tanulmányszerzők felé 
  • olvasószerkesztés és a tördelővel egyeztetés 
  • borítóaktualizálás, borítószerkesztés 
  • emlékeztetők készítése a szerkesztőbizottság üléseiről 
  • tiszteletpéldányok postázása 
  • előfizetők kezelése 
  • „utalványok” kezelése lektorálás és recenziók után 

A tanulmányszerzők általában egyszer, problémás esetben két ízben kapják vissza áttekintésre írásokat: probléma esetén már az olvasószerkesztés elején, illetve általános esetben a legvégén, ekkor már a betördelt változatot.
A peer review-rendszerről további információ olvasható a folyóirat újraindításakor bevezetett új elemek ismertetése között.